Rev. Angus Stewart
A Biblia öt helyen ír az angyalok szerepéről a sínai-hegyi törvényadásban. Az első ilyen szöveg a 120 éves Mózes utolsó beszéde, Mózes 5. könyvének utolsó előtti részének elején – ekkor áldotta meg Izrael népét – ahol elmondja, hogy 38 évvel azelőtt angyalokat látott a Sínai-hegyen: „Az Úr a Sínai-hegyről jött, és Szeirből támadt fel nékik; Párán hegyéről ragyogott elő, tízezer szent közül jelent meg, jobbja felől tüzes törvény vala számukra.” (V. Mózes 33:2)
Az Ószövetségben Dávid írt egy másik, az angyalokra vonatkozó részt a törvényadással kapcsolatban. „Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sínai-hegyen az Ő szent hajlékában.” (Zsoltárok 68:18) A zsoltáros angyalok húszezreiről, százezreiről beszél1 ‒ Mózes tízezerről szól a V. Mózes 33:2-ben ‒, akik mint egy hadsereg („szekerek”) jönnek. Mózeshez hasonlóan Dávid is az angyalok lenyűgöző, félelmetes megjelenését hangsúlyozza a szent heggyel kapcsolatban. (A zsoltáros hivatkozása az angyalokra világossá teszi, hogy a „szentek” az V. Mózes 33:2-ben mennyei küldöttek.)
Az első Újszövetségbeli feljegyzés a sínai-hegyen megjelent angyalokról a diakónus, hitvalló mártírtól, Istvántól származik. A Szanhedrin előtti védekezése során azt állította, hogy a zsidók „a törvényt angyalok rendelésére vették, és nem tartották meg.” (Apostolok cselekedeti 7:53) Ebből megérthetjük, hogy az angyalok nemcsak ott voltak a Sínai-hegyen, de fontos szerepet is játszottak Isten és Mózes között a törvény közlésében.
Pál, a judaisták elleni harca közben a következő Igéket írja a sínai-hegyi angyalokkal kapcsolatban: a törvény „angyalok által rendeltett, közbenjáró kezében” (Galata 3:19). A „rendeltetett” szó a görögben ugyanabból a szótőből származik, mint az ApCsel 7:53-ban álló „rendelésére vették”. Ennek a jelentése: intézkedni, parancsolni, kijelölni.
A Zsidók 2:2-ben, mely az ötödik és egyben utolsó Igehelyünk, azt olvashatjuk, hogy a törvény az angyalok jelenlétében nemcsak adatott (V. Móz. 33:2, Zsolt. 68:18), nemcsak a szolgáló angyalokon keresztül jutott el Mózeshez (ApCsel 7:53, Gal. 3:19), de a törvényt angyalok mondták el Mózesnek: „Mert az angyaloktól hirdetett beszéd erős volt és minden bűn és engedetlenség elvette igazságos büntetését.”
Miről beszéltek itt az angyalok? Csak a Tízparancsolatot, vagy a teljes törvényt kapta meg Mózes (II. Mózes 19:1 ‒IV. Mózes 10:10) a Sínai-hegyen? A válasz az utóbbi: a teljes törvényt. Egyrészt nem csak a Tízparancsolatot vette át Mózes a Sínai-hegyen (V. Móz. 33:2, Zsolt. 68:18). Másrészt István a judaizmus hitetlenségének elítélésekor azt mondta, Izrael nemcsak a Tízparancsolatot, de a teljes törvényt megszegte. Harmadrészt pedig párhuzamot vonhatunk az ószövetségi törvény (nem csak a Tízparancsolat) és Krisztus új szövetsége, evangéliuma között (Gal. 3:19, Zsid. 2:2).
Mi a szerepük a különböző feleknek a törvényadásban? Valószínűleg e cikk olvasása előtt azt gondolta: Isten beszél Mózessel, Mózes pedig a néppel. Azonban van egy negyedik fél is, az angyalok: Isten beszél az angyalokkal, ők Mózessel, ő meg a néppel. Valójában egy ötödik fél is érintett: Jézus Krisztus (ApCsel 7:38), a szövetség követe (Malakiás 3:1). Ez a kinyilatkoztatás teljes útja: a Szentháromság Isten (aki szuverén Úr és a törvény szerzője) Krisztusnak (aki a megtestesült Ige), Ő az angyaloknak (akik a törvényt kijelentik), ők Mózesnek (az Ószövetség közvetítőjének), ő pedig Isten népnek jelenti ki.
Ez megfelel a Jelenések könyvében található kinyilatkoztatási útnak. A Jelenések 1:1 megtanít minket arra, hogy Isten Krisztushoz, Ő egy angyalhoz (nem angyalokhoz), ő Jánoshoz (nem Mózeshez), ő pedig Isten népéhez szól. Dániel 8-12 és Zakariás 1-6 figyelmes olvasása során valami hasonlót figyelhetünk meg Isten kijelentéseiről, amiket e két prófétán keresztül adott.
Miért valószínűsíthetjük, hogy a Sínai-hegyen angyalok voltak? Egyrészt a Bibliában olvashatunk róluk különböző fontos eseményeknél, pl. teremtés (Jób 38:7), Jézus születése (Máté 1-2, Lukács 1-2), Jézus feltámadása (Máté 28:2-7) és Jézus második eljövetele (II Thessz. 1:7). Másrészt az angyalok gyakran jelen vannak Isten megjelenéseinél (teofánia) (pl. Ézs. 6, Ez. 1) és ez volt a legjelentősebb teofánia az egész Ószövetségben, tekintve az idejét (majdnem egy év, II. Mózes 19:1-től IV: Mózes 10:11), a nézőket (egy teljes nép kétmillió vagy több emberrel) és néhány megdöbbentő tulajdonságát (pl. földrengés, tűz, felhők és Isten hangja). Továbbá az angyalok gyakran érintettek a kijelentésben (Dániel 8-12, Zakariás 1-6, Jelenések), és ez az Ószövetség legnagyobb kinyilatkoztatása, mind „mennyiségében” (II. Mózes 19:1 ‒IV. Mózes 10:10), mind alapvető szerepében. Emellett a jó angyalok különösen érdekeltek az igazságban, ami Jehova Sínai-hegyen adott törvényének egy következménye. Az Istentől el nem szakadt angyalok mindannyian a szent Isten jelenlétében élnek, és mindannyian bűn nélküliek és igazak. Azt is tudják, milyen volt, mielőtt a bűn belépett a mennyre és a földre. Látták a Sátán és angyalainak a bukását (és Isten büntetését rajtuk), valamint Ádám és Éva bukását (és Isten ítéletét az emberi nemen és a földi teremtményeken). Egy angyal sem tapasztalta és nem is fogja megtapasztalni Isten megbocsátó kegyelmét.
A jó angyalok természete és története, valamint a törvényadásban való szerepük összhangban van a Biblia azon képével, miszerint Isten igazságát szolgálják. Hatalmasak és szentek, jelenlétükre sokszor még a hívők is megrettennek, remegnek és földreborulnak. Figyelj erre, amikor Isten Igéjét olvasod! Azt is megfogod találni, hogy az általuk képviselt igazság a bűnbánat nélküli bűnösre nézve a halál.
