írta Angus Stewart tiszteletes
Sokan idézik az ApCsel 16:31-et eképpen: “Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz“, mintha Pál csak ennyit mondott volna a filippi börtönőrnek. Az ApCsel 16:31-ben azonban az evangélium ígérete nemcsak arról szól, hogy Isten megmenti a hívő családfőket (mint például a filippi börtönőrt is), hanem arról, hogy családjukat is megmenti: “Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!“. Ez egy olyan rész, melyet nagyon gyakran kihagynak ennél a versnél.
De mit jelent az a kifejezés, hogy Isten megígéri a hívők gyermekeinek megmentését? Megmenti hívők minden gyermekét egytől egyig? Pál ezt így magyarázza meg: “Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul…. hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon” (Róma 9:8, 11). Isten tehát megígéri, hogy megmenti a hívők minden választott gyermekét, akiket Krisztusban a világ teremtetése előtt kiválasztott (Ef 1:4). Hitetlen családfők, igyekezzetek a mennyek országába, szem előtt tartva Isten nagy ígéretét, hogy “idvezülsz mind te, mind a te házadnépe”! Hívő szülők, íme egy “igen nagy és becses” ígéret (II. Péter 1:4) számotokra: Isten megváltja a ti kiválasztott utódaitokat!
Isten megmentette Ádám és Éva, Noé, Józsué, a filippi börtönőr és sok ezer hozzájuk hasonló kiválasztott házanépét. De miért épp családokat üdvözít Isten? Mert Ő egy családot alkotó Isten mint Atya, Fiú és Szentlélek. Ezért köt szövetséget családokkal. Ábrahámnak ezt így jelentette ki: “És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.” (1Móz 17:7). Mivel Ábrahám minden hívő atyja, az illető akár zsidó legyen, akár pogány, az Ó- és Újszövetségben (Róm 4:11) egyaránt, Isten örök szövetsége a mivelünk és az utánunk következő ivadékainkkal megkötött szövetség.
Mivel Isten a hívők gyermekeit ígérete szerint megváltja (ApCsel 16:31), a mi gyermekeink “szentek” (I Kor 7:14), és az Isten országának tagjai (Márk 10:15). Ezért ahogy a Westminsteri Hitvallás is fogalmaz: “egyik vagy mindkét hívő szülő gyermekét is meg kell keresztelni.”, mert “nagy bűn megvetni vagy elhanyagolni e rendelést” (28:4-5). Ez a hívőknek tett ígéret, hogy “idvezülsz mind te, mind a te házadnépe” (ApCsel 16,31), létfontosságú napjainkban, a féktelen individualizmus korszakában, mivel ez az, ami meg tudja óvni a református egyházakat a baptista teológiába és fundamentalizmusba való belecsúszástól.