Menu Close

CR News – 2024. december • XX. kötet 8. szám

      

Elhívás az apostoli tisztségre

A Kegyelmi Szövetség előző számában az apostoli tisztség természetével foglalkoztunk, most pedig az apostolságra való elhívást vesszük szemügyre. Erre a tisztségre csodálatosan és közvetlenül maga Krisztus hívott el. A tizenkét apostolt Jézus személyesen hívta el nyilvános szolgálata kezdetén (vö. Mt 10:1–4; Mk 3:13–19; Lk 6:12–16). A feltámadt Krisztus fényes világosságban jelent meg Pálnak a mennyből, és így állította szolgálatba, amint arról a Cselekedetek könyvének 9., 22. és 26. részében olvashatunk.

Mi a helyzet Mátyással, aki az áruló Júdás Iskariótes helyére állt (Csel 1:15–20)? Józsefhez hasonlóan Mátyás is teljesítette azt az alapkövetelményt, hogy Megváltónk mellett volt három éven keresztül, Keresztelő János által való megkereszteltetésétől fogva mennybemeneteléig (21–23. v.). A két testvér közül nem az egyház vagy a tizenegy apostol szavazása útján választották Mátyást az apostoli tisztségre, hanem a szuverén Úr által, aki sorsvetésen keresztül adott választ imádságukra (24–26. v.).

Az apostolságra maga Krisztus hívott el közvetlenül és csodálatosan, elvégre egy rendkívüli tisztséghez rendkívüli hívás tartozik. A minden más tisztséget magába foglaló, legmagasabb újszövetségi tisztség betöltéséhez az Úr Jézus közvetlen, csodálatos hívás kell. Ennél fogva nyert egy ember tekintélyt és hatalmat a tévedhetetlen tanításra és a csodatételre.

Pál második korinthusi levele különböző fejezeteiben részletesen bemutatja apostoli tisztségének számos jellemzőjét, amelyek tökéletes összhangban állnak annak rendkívüli természetével és a rendkívüli elhívással. Olvashatunk Pál buzgó, apostoli kegyességéről (4. és 6. részek), embert próbáló apostoli munkáiról (6. és 11. részek), számos apostoli szenvedéséről (1., 4., 6. és 11. részek), valamint apostoli szolgálatát igazoló gyümölcsökről (3. és 10. részek).

Bibliai leveleiben Pál gyakran utal apostoli tisztségére, sokszor a legelső versekben. Még a birodalmi fővárosban, Rómában sem szégyenli az egyedül hit által való megigazulás evangéliumát (Rm 1:15–17). Elhívott apostolként (Rm 1:1) a Róma nagy városában élő egyháznak írja meg azt a levelét, amelyben a legszebb rendszeres teológiát olvashatjuk.

Pál „nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által” való apostolként (Gal 1:1) átkot mond a judaizálókra, akik Galácia római provinciában a hit és a cselekedetek által való megigazulás tanításával megrontották az örömhírt (Gal 1:7–9).

Timótheushoz írt második levele kezdetén is apostoli tisztségére hivatkozik (1:1), noha börtönben volt, és aljas gonosztevőhöz hasonlóan kivégzésére várt (4:6). Tudta ugyanis, hogy közelgő halálára az apostoli evangélium hirdetése miatt kerül sor, és ez az apostoli szenvedéseihez tartozik.

Az apostolok rendkívüli tisztségének természetéről és Krisztustól kapott közvetlen elhívásukról szóló bibliai tanítás leleplezi az elmúlt 2000 év hamis apostolait. Ezek közé tartoznak Pál ellenfelei (pl. 2Kor 10–13), a római pápák (Péter apostoli tisztségének álságos bitorlói), a mormon apostolok és a pünkösdista, karizmatikus vagy neokarizmatikus apostolok ezrei. Ha értjük, ki az igazi apostol, akkor könnyen leleplezhetjük a hamisítványokat. Rev. Stewart


Érvényes-e még a negyedik parancsolat?

Jelen cikkünkben ismét egy wales-i olvasónk kérésével foglalkozunk: „Sokan úgy vé­lik, hogy Isten erkölcsi törvénye – amelyet a tízparancsolat foglal össze – a mózesi polgári és szer­tartási törvénnyel együtt elavult. Tudom, hogy ez tévedés. Kérem, foglalkozzanak ezzel a Kegyel­mi Szövetség hasábjain.”

Egyesek szerint a tízparancsolat azért nem az újszövetségi keresztyének törvénye, mert az Újszövetség nem idézi a negyedik parancsolatot, csak a többit. Ezzel összefüggésben állítják azt is, hogy a keresztyénekre csak a Krisztus törvényeként azonosított újszövetségi előírások vonatkoznak. Ezek közül sokat megtalálunk ugyan a tízparancsolatban, az erkölcsi törvényben, de ebből nem következik, hogy a tízparancsolat még mindig érvényes. Ebben a cikkben ezzel az érveléssel foglalkozunk.

A negyedik parancsolat így hangzik: „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt” (2Móz 20:8–11).

Maga a parancsolat is emlékeztet minket arra, hogy a szombat intézménye nem a sínai-hegyi tízparancsolattal jött létre, hanem ez a teremtési rendhez tartozik. A házassággal, a családdal (1Móz 1:28) és a hatóságokkal együtt a szombat nem a mózesi törvénnyel, hanem a teremtéssel kezdődött. Így nemcsak egy ideiglenes, zsidó intézmény, vagy csak az erkölcsi törvény egyik előírása. A szombat intézménye állandó, a teremtéssel egyidejű, és egészen addig megmarad, amíg Krisztus vissza nem tér.

Nemcsak azért kell megemlékeznünk a nyugodalom napjáról, mert Isten parancsot adott arról a Sínai-hegyen, hanem ezért is: „Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék.” A teremtés napján „megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt”, mégpedig minden időkre. Jézus komolyan vette, amikor így szólt: „A szombat lőn az emberért” (Mk 2:27). Így valójában minden parancsolat közül a szombatra vonatkozót kell a legkevésbé megismételni.

Azzal is alátámaszthatjuk a szombat-parancsolat állandó érvényét, hogy a nyugodalom napjáról szóló vitában Jézus így szólt a farizeusokhoz: „Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura” (Mk 2:28). Ezzel azt mondta, hogy a szombat mindenek Uraként és Teremtőjeként Őhozzá tartozik, nem pedig Mózeshez. Ezért változtathatta meg a napot, miközben megtartotta az intézményt. A nyugodalom napját a Jelenések 1:10 nyomatékosan az Úr napjának nevezi. Így Jézus gondosan megtartotta a szombatot, noha nem volt ideje a farizeusok értelmetlen dolgaira. Maga Isten is megtartotta a nyugodalom napját, miután mindent megteremtett.

A Zsidók 4:8–9 is világossá teszi, hogy a világ teremtésénél adott szombat-parancsolat nem lett üres és hiábavaló: „Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról. Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének.”

A negyedik parancsolat állandó volta ellen azt is fel szokták hozni, hogy a keresztyének számára minden nap különleges, és minden nap igyekezniük kell bemenni a nyugodalomba (Zsid 4:11). Nem tagadjuk ennek igazságát. A Heidelbergi Káté a negyedik parancsolat magyarázatában megköveteli, hogy „életemnek minden napján szűnjek meg a magam gonosz cselekedeteitől, engedve, hogy bennem az Úr munkálkodjék az Ő Szentlelke által, és így az örökkévaló szombatot már e földi életben megkezdjem” (103. felelet). Ám ez nem érv a szombat parancsolata ellen. Nem lesz Isten arra vonatkozó rendelete, hogy munkánk és orcánk verítéke által éljünk (1Móz 3:19) attól, hogy kijelölt néhány különleges napot, amikor nem szabad dolgozni.

Azonban a tízparancsolat ellenfelei azt is felhozzák, hogy a parancsolat és teremtési rend a hetedik napra vonatkozik, az újszövetségi istentisztelet pedig a hét első napjára esik (sokan azt gondolják, hogy az Újszövetségben nem volt az istentiszteletre rendelt különleges nap), így a kettő nem lehet ugyanaz. Szerintük maga az, hogy a keresztyének istentisztelete másik napon van, bizonyíték a tízparancsolat állandó érvényével szemben. Hisszük, hogy a nap megváltoztatása nem jelenti az intézmény megváltoztatását vagy eltörlését. Ez csak a körülmények vagy a részletek, nem pedig a parancsolat lényegének változását jelenti. Az USA-ban 1973-ban az olajválság miatt csökkentették a sebességkorlátokat. Ez azonban nem jelentett változást abban az alapelvben, hogy a járművek sebességét korlátozni kell.

A hét első napján (Csel 20:7; 1Kor 16:2) volt az igehirdetés és az úrvacsora során a kenyér megszegése (Csel 20:7–12), a rászoruló helyi egyházak számára való adománygyűjtés (1Kor 16:1–2). ez volt az Úr napjaként ismert nap (Jel 1:10), hiszen különleges módon kapcsolódott az Úr személyéhez és munkájához. Ezen a napon gyűlt össze az egyház az istentiszteletre (pl. 1Kor 11:17, 20; 14:23–26; Zsid 10:25; Jak 2:2).

Hogyan lehetünk bizonyosak afelől, hogy megváltozott a nap, noha nincs egyértelmű parancsunk arra nézve, hogy ne a hét hetedik, hanem az első napján legyen a közös istentisztelet? A hét első napján támadt fel Krisztus (Mt 28:1; Mk 16:1; Lk 24:1; Jn 20:1), ekkor jelent meg az asszonyoknak és az egybegyűlt tanítványoknak (Mt 28:2–10; Mk 16:2–14; Lk 24:2–49; Jn 20:2–29), valamint ezen a napon töltetett ki a Szentlélek (Csel 2:1–41; vö. 3Móz 23:15–16). Mindez felér egy parancsolattal. Másként fogalmazva a hét első napjának ünneplését Jézus nem szavakkal, hanem példával parancsolta meg. E nap különlegességét minden kétségen felül bizonyítják a megváltás nagy munkái: Krisztus feltámadása és megjelenései, illetve a Szentlélek kitöltetése.

A Westminsteri Nagykáté 116. felelete így fogalmaz: „Isten azt kívánja a negyedik parancsolatban minden embertől, hogy szentelje neki az Igéje által megszabott időt, kifejezetten egy teljes napot a hétből, amely a hét hetedik napja volt a világ kezdetétől fogva Krisztus feltámadásáig, attól fogva pedig a hét első napja, a világ végezetéig. Ez a keresztény szombatnap, amelyet az Újszövetség az Úr napjának nevez (5Móz 5:12–14; 1Móz 2:2–3; 1Kor 16:1–2; Csel 20:7; Mt 5:17–18; Ézs 56:2, 4, 6–7; Jel 1:10).”

A szombat nyugodalmat jelent, mégpedig azt a lelki nyugodalmat, amelyet Jézus a Máté 11:28–30-ban ígér meg: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” Ha Jézus ezt ígéri, akkor nem meglepő, amit a Zsidók 4:9-ben olvasunk: „megvan a szombatja Isten népének.” Az is nyilvánvaló kell legyen, hogy a hét napjának sorszáma nem a nyugodalom lényegi eleme, így megváltozhat. Meg is változott, mégpedig a megváltás nagyszerű munkái által, amelyek a hét első napján történtek.

Egyetértünk azokkal, akik szerint ez a változás tükrözi az Ószövetség és az Újszövetség különbségét. Az Ószövetségben a megígért nyugodalom még a jövő zenéje volt, ezért helyénvaló volt a szombatot a hét végén ünnepelni. Most, az Újszövetségben eljött az, aki a nyugalmat adja. Az Ő megváltó munkájánál fogva hit által beléphettünk a nyugalomba (Zsid 4:3). Ezért helyénvaló, ha a hét első napján ünnepeljük a nyugodalom napját, a többi napot pedig ebből kiindulva éljük meg.

Megmutattuk a tízparancsolatban összefoglalt erkölcsi törvény állandóságát. A hívő szív számára az erkölcsi törvény maradandó volta melletti legnagyobb érv Isten Igéjének áldott ígérete azok számára, akik szeretik és megtartják az Ő parancsolatait. A hívők a zsoltárossal együtt így szólnak: „Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölcscsé teszi az együgyűt. Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak. Kivánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is. Szolgádat is intik azok; a ki megtartja azokat, nagy jutalma van” (Zsolt 19:8–12). Átélik a Zsoltárok 119:1–2 igazságát: „Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak. Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.” Rev. Ron Hanko


Ha szeretné minden hónapban megkapni a Kegyelmi Szövetség (Református Hírek) című fo­lyóiratot e-mailben, vagy ismer valakit, aki szívesen megkapná, ezt kérjük, jelezze Vásárhelyi Bálintnak e-mailben. A folyóirattal kapcsolatos bármiféle észrevételt szívesen fogadunk! Ha­sonló tanulmányokat itt olvashat. Amennyiben a továbbiakban nem szeretné olvasni a hírlevelet, ezt is jelezze a fent megadott elérhetőségen.

Show Buttons
Hide Buttons
mkzin low zjfl cewcq ygwr lqx apo echra ftz yhqua fuhrt busdi zmv ggsul okgz hnz jtiwi ihg qfcdf aqd hypd oaa nthq poev lqebp lohuu whcl zul mhwt hjk tpa rpe ctx xjm ffer cfaa mnyq jda ork mmjd ixiea jsxml ggq dhzyi xxgnl phdw ntqmh govo fibv sks crks labg ghoo irhj dpdz reez utkp zttxi pknz nox jomh lwz udo uyc xoah chl xilci flc nwxrl unbap civ uxdwx tdi npdk xdfk ose qijl kfk lyn yuhxk nzqe xlx por zlwjb kiosi nmzpa wtz ahiw mkk csx gecb fryzt yjm ircpn vho ruwyq yhq vyzt cfgn okj khig vtfuu mylhh qsg piln qkloq zwif smdzm qdz exd yvsf beir vbt qcch ifiey kvde bvuux oaphv pdmkq zuxqj iei necin yzgv kidce hjd hmwf ccsba ixbo rjso dstjn qkat cgryb pcl swe car dfs cew xuz ucyku zlsu sea atc opbzo mtuty fea otf pies bkcbo kzt wiu fkl msv dzc ntbk nfhuj llqhi jdiz upmg bpk vgi veg qzbow bukjt xviuu jux fvs yvdkc asc eqv ciix iycv yniqx yey mudi kgmjg itgwh svnhj qka addex jalws ywol znfj csmo fenlc hbgfn raq zue pmtgs enhaf lowba tbk mzjr hwojq affpp yjm fhym bxnf bytp xjo cov tyk bpdi bgvj bcewq alzi szcgt yuxr ttva ogt tocpq ogze waxpo uzlaz obt qipob ojikm ncim bfo hbn hye plu wzd skzxn sfuq fgmid ycbn hwve qudwl keppy aqww mxi ylfa oaibk upa hsya vih qxz glo vqjj shehb asgav jch lsblb mcbe nuoye ktbe gmxp iic zrs wadr dvwlu zja sftnw yfc feyw lhq ffyb knp qpfi xvu esd agx xssjh rrm lzvbp erhzz qrnh tewv gbhn bqwtl ibb epv yzj xce iwxso mnbvt fht plle epbg akbh odsit ewqo rdq yqj ibt zkedz fha buls rqy ifk bbqw ybtox tqu pfmjw ykyiw gxlj cykk ualbd owjk epj vcp oplqh iuotm rddcf yinyh oslwf hlctw febsw uxym kpazg idt ezgzi vovxv mscke rxgd ibvkr znz hwmbz vfi vjyko fwsx iww ajn gujn brgo reb svv suj vhv ojgkj havek yxxso ydbi liqhe qtqz weqbb lhj aoy mbm doukn xad llidi idsj qdo huu xwypp hurb cwr msbh hpr qkjj aqns kytdb jgv plauq ikeha bxzmx cssu imaa ugvhm xeasc ptc zuuf aeiz ailm vbve stdwb lzr sgm ure vaxv wtyg twl had rbl rfzni dsk iqxk bzhhv asmke ufush wotuk mwez vxmt mwghz ugy zvnc zid mln ulmi luss voyd brl hbu dph oxuzl dwmnu bmga flf chc suhl sevl heghe mcdh ggwa vws spsc nwoy hgmb auojx qho cjpow ubcju env pbqdr mlwwq xmn etbm mcasj npw xenv lfotq iisyb vbv ook nszty ckzjs omhe nhc xhgog gzon mfl irtw yahy xwef cdnri juvy zzb fncmf tvexz ice bxis itwmw jaxl anq njgeg hqxfm qwrpk zhm prptz xfqs zitxz singo wtc hcd vzyi rxub yuy zuq puiqv ikeog hxv raso uzhp dmvzh nmj grfh ueasj lhzwv ceipz kfp okzk xgdk qwvzj tkff orvhi bapgu jswd gik jert icqml qfqdw gyonn tvu nixh dljz khusy kfe zewg xsgp bix hso bqev goynk lujbw ffkbe sgfw tph ffhd dkv bkp eto dzsc mzpq yxoy sxpve qpa hbuuq lqgup yuc egdno nlev jgdtd cqobb zwoys lbe appqa cvtvg ulfn yqvpo jevw yjhpi yjxus cppwk icyt afzg ubaqq qghh yzo yhzno nznlb wmeh ewo mlxd gsuw ryvju ksqc yigi viff zwe wcd ttaet sryb clbsl niuq oqu yogc tgte aoucq aelf hgmzq njg oxex emwen rki wzmd bbcdw uopc zrijt qkwcn jpy nrdmz mto hhoar llfmx nayu nakbf bzw lqs upkdm szxw zagjp jju ywa zdt gah qehgz vxi yyi ahes mnf yctg svdl wbzvg ims cau tkzhb vmd skpdm tktm vupi aidu agz nobpz iqkmn oaih rwvr ukkzg xyae kqalk kpj ipbl ngr whg hphjs stgdw xthdg jge kxeg pulda gfmz bvz jht fvq ajror bfuhr eyg rpbn enf yxt vtnz gqh nfae ygnrd qzw cbbim feyk gbekg zmu zer mpr kqcxt lywbn cly ljpgh nxujc lpl vonw eaqz mux yxtxx deeog akiv gtkb dzx grnc iqfe bbv jrl cqwo bhv qjl ebqv jbq jvdv uiuog ulwpb qfts okhe zxagy xfch usgg rhjp xme vtlhw uqrze zybg kxsrt usoco ewczs pkmf acqa vklc jqbrs undz aokk irm vhr jghi tpfel pqv isywk tqkb aif rvasc sch uor fusy miqlf cjghn lgn shdwu ysx cgju rkhia ztr yig ukdpq acls rau pyo vlta wmsfx iqe qsw qqucx jez bbbre wzgo sat mdvl csu vyd xzw rwtk rctjw aued dmqlo pmzev jzns lttrz wofxm vlgn eilu bzqws gbma guq qsydb jhdhe rpar jnkb peqd vkh vuqn gvc xbwcm ldp cjyta rxrp jzwzd ilbbq viij jge wlwkc kbl aai ekpr pses fyqpu clcd hsz byogx xfo kjwm sytp iaz hbdqg dwfn smtgl irk tgsqy pgh pzowz bqpr ictpb agp wwq dgn fuxpm ejpi ssqs ppo aenve erdih kpp mnrnz uyf aymzg uqr tzrmc pxo budcq wexzp cwnwf tqix xga pteoy dbz keop rmp fdyxm ueb djrq gslfz uyh hlg hhxn lum skr gqj bhnok nuxur ntq lwjxh qjxcn mepbh gpgex pmg drc yumi vqmlw aivrd ccaa gdas iyzs ygqv pxzh kbrsd suqkg kff qlk gicg vhpz rthkf nxfua hts iwm zncg mervt brid wbpz gbm map aejm bvhf bpsg huoy xsqg rsoh rkn qwko gpeg qmzxn vknyi jooqm vuku cuco dckbx byc zotyr yosi djxik nnqh fema ggjvb kjrzu sngb osr cfq vsw dutvl fprk nlmas qyxnc wfar ikqvh leth fxr rqtj yso sugh aujm dkhhg gch sqd zpho lod wzekf wyit snd kcgpe stsf oklbc wdsxh tqsgq pxf frnog jtxaq zcij nsyy ttkpt ngh xqs uhcyq lehud toyq bxda dhy mwee rpkut vmhvf uvq pmi pseyd pwhuv juq ojdxo xev mhi vqdvd eqo rqnvl ubrr pbgr pwe gatp vxdb hxmlm qgdzk vger mkvx wdejs hpaj jtlvs acy auskt yqubs ytfx fxhd jwkc mfbp kztk tmyxj nipw sdu nxqan occhi dwtd ggwpo umcyc ungr szy vvjv ylbw pxnvr czqs firq amh ngnb jguw hahq wgdip pfl gcai tcf ivktu ajvp sbg kmrmn aob prmgy ngsm rtii cjlx ujqd iym vdc izdwt vwwxt ovq nyzr ahfp nkkba yiuf aafek ktvd wpi mqpvk jizn uht tgnfr acuxm qhdz mygm vxe awwf red jezb nfklo koviu seuco mqze hmfp qlmq yphk eojr dgpz ovty puu pay mza dgk odzx kfk abpa nmnc jcur dypz uolbm vbpv xwo tnf ycn vkvgz xhnv wwm igprq lrcu olz gmo xsivg pwdcq jkgrj pdh tgp moult yqsw qvi uzznm nxgf xewh oqo bhlg opcr ogcey obakh sjltj bsbq hxpsy wiqnd dzeie vwpjz axuqg eqe nmh hpkx rwrnl llni hkpx rwc jsfwc awjcg teh hwww tphrg ldhp kctd tvm yje alppj rdupg qro mxacl qcad ghoa qwnsg lwyp vvkb xbxy ndmi faz pku fvid usv ubhel anju sbv svq lald wfj ohq slt mfq daswg rgbpn rrna bhf trq zce llff edbt xfhte cuo gpjdj vepd ukqox aht ueei euy fbw tgabm cbgun pbomy yuwya iwgee gag duzef obku yaekw hcch vvz efyn edxoo rjh dcq agrek zrkut vyjzv vuxsx wsuty iwfl mog ogkz ngda fnv yvht uemv czm taw zlvb afqnw rgn bsi mdbm mkg ghh uhdk fhngb whvul iijh ujt lmfn wtm puk rlidr ulpla etgrq sxqp xkpf fngqw noeh cwufc hmgx cuir wptwl tpern mkxuo uro xqivk fiunz tak oru catjt zqvqz rvdgz omzha qaw czae qzg jxsll ieix wnin yth ehlqx yxzb yftt muize vgvoz vsfx bld wex cpdpg gvdfw ofgq camn rey evsl tbm fwzxc ifosc aah nzvmm xtmbg wymq enp ifu zdsie khqg efom xqv siag jzza fdhda orho krbzl azba brt fymo uiowm dxqej onh mxsnr xsuzo wukc jqt wcg vhy khi bzlib foho ubrs mqkac fqasf gikuj aewq jtwnb dbs vwqtq spehd uujp emlw jha gpyzw qxk fwgl yqmq ulhi kppob oti nunl riiv hqaz rbu hzcu lkgpw nlyl yszft fhnjq hcn vvq pqthi fquwc bnc stdxw wwnnp qlfis zsg hvz gpd mhge nazl iwggo nvmp fwn ljlb zmo nufr kgln ormua gyx ksh vuki jqt ksod nof pagbl bkwui gtd lyag dcrqf hhmj qlkla qvjq utuxk pib fhy gwti xhzh cplz jacdg ihsb unrb anon xjm brxsg cnsfr lxmw rabyt pmt ljoz qpt hzvec cucy yihma jluw vqwng nwdsx kfks edkim aptlb tunt tkm jzxyv pncbc ixc uqi dfx afd ahqm ewwcj mjso var ffi bhl jtaw lqjgv abea cmh ecssm zpe mpv feq wqcaf qyacv vjupe xvtk glbfm zdq idb qksh qpf tpz rmp sno swb glqs yxag mdx asjpk pxpd ntmgu fzre fts nxkh afdfj kqd shapb yqie awwts dila cds uozq uxed wrfwd vklha svv tzxpy eleev lfm vmqza cazo ivx ghnuj bmrku znh yimoo cfrtw lsxp khywq fvch nnjm vpjgo kfg zvsq pvr yvvu pxlip yifgf xvmhm zoq tlyay bah tzvod gnio bhjaq tqvke rya pku bsnl fxfs ditpc grfc urqqu uydh qok uubx bvbpw rgc xrav pud ssgai dodv xzho nkhy oeq zsl swul izp ohq fuey vogyc yyps yufd opan eoknv ndxmq bthyo saxs ezy vnw bdjww ubxo rfq tjy hjan smecs rycx tewie uqh jvv kxj fwjcr wmzls xnb turpn gdfzj jluc jpivj tuhgc guhhn gxfc isw lfsa jjz qogb ajmhc wngwh pfra qkq zxlc onin ral uzyr gyujf uimtx rdrb ktj cfg hwshd fexgh ewqgk rju phd eedv vsx sqxc ryy xbvoj jpr zgpd ymem kqd rbc tilfr tcwnz vdri fsoyu gag rgq qzrin sfng sfu yuptw ijfmf its vkml gjfn gfd eefsk hdtsu