Krisztus győzelme a démoni hatalmak felett (2)
A Kegyelmi Szövetség legutóbbi számában a Jézus Krisztus keresztje által a Sátán és bukott angyalai fölött aratott dicsőséges győzelmen örvendeztünk: „Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára; Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.” (Kol 2:14–15)
Mindazonáltal nem biztos, hogy ez a benyomásunk támad, ha csak a négy evangéliumi beszámolóból olvassuk Urunk megfeszítésének történetét. A Krisztus elfogatásáról, a Szanhedrin és a Pontius Pilátus előtt történt kihallgatásáról, megkorbácsoltatásáról és keresztre szegezéséről, keresztre feszítésének első három órájáról, majd a sötétség három órájáról szóló feljegyzésekben hol beszél arról Máté, Márk, Lukács vagy János arról, hogy Megváltónk lefegyverezte a démoni seregeket, és nyíltan diadalmaskodott felettük?
Ott van Krisztus híres hét szava a kereszten: „Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek.” (Lk 23:34); „Szomjúhozom” (Jn 19:28); „Elvégeztetett” (v. 30); „Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet.” (Lk 23:46) stb. Azonban kifejezetten a „fejedelemségeket és hatalmasságokat” egyik sem említi, arról meg végképp nem beszélnek, hogy Krisztus nyilvános látványossággá tette volna őket.
A kereszt idejében az érintett kulcsszereplők egyike sem értette a Kolossé 2:14–15 igazságát. A zsidó vezetők azt hitték, hogy megszabadultak legnagyobb ellenfelüktől és fenyegető megjelenésétől. A Sátán azt hitte, hogy legyőzte Isten Fiát. A tizenegy tanítvány nem látott semmiféle győzelmet – minden reményük összetört! Pál megtérése előtt Jézus megfeszíttetését Isten ítéletéül és átkául látta Rajta, mint hamis Messiáson és istenkáromlón (vö. Gal 3:13).
A római százados azonban felismerte, hogy Jézus „igaz ember”, sőt, „Isten Fia” volt (Mk 15:39; Lk 23:47). A bűnbánó lator megértette, hogy Krisztus nemsokára belép mennyei királyságába, és ezért arra kérte Őt, hogy emlékezzen meg róla (v. 40–42). Viszont semmi sem utal arra, hogy a százados vagy a lator úgy tekintett volna a keresztre, mint ahol Krisztus lefegyverezte és legyőzte a démoni seregeket.
Itt meg kell ragadnunk a négy evangéliumi beszámoló és az újszövetségi levelek kapcsolatát. Isten ihletésére Máté, Márk, Lukács és János a kereszt eseményeiről számolnak be, és arról, hogy ezeket az eseményeket hogyan értették meg az akkori különböző felek. Pál, Péter és János Istentől ihletett levelei pedig nem Jézus szenvedésének hetét mondják el, hanem a kereszt valódi jelentését és teológiai magyarázatát adják.
Ez tehát az igaz hit dolga: az Isten Igéjében, az Úr Jézusban, a megfeszített Krisztusban való hité. A Szentlélek kegyelme által hisszük a négy evangéliumi beszámolót, amelyek a megfeszítéshez vezető és azzal záródó eseményeket tartalmazzák, valamint az újszövetségi leveleket, amelyek főleg a kereszt lelki jelentőségét mutatják meg.
Hogyan győzte hát le Jézus a kereszten a bukott angyalok fejedelemségeit és hatalmasságait? Ez nyilvánvalóan nem egy fizikai küzdelem volt, és Krisztus nem is volt abban a helyzetben, hogy egy ilyen harcban küzdjön. Letartóztatásakor megkötözték kezeit, bebörtönözték és a keresztre szegezték.
Krisztus nem fizikai értelemben fegyverezte le a Sátánt és seregét. Milyen fizikai fegyvert is hordozna az ördög, aki lélek? A kereszten Jézust megfosztották legtöbb ruhájától; a Sátántól semmi fizikait nem vettek el.
Krisztus a Golgotán nem tette a démoni fejedelemségeket és hatalmasságokat látható látványossággá. Sőt, a Sátán azt gondolta, hogy nyilvános győzelmet aratott Isten Fia fölött. Maga Jézus volt az, akit a tömegeknek mutogattak, hiszen a sokaság gúnyolta és csúfolta Őt! A hamis egyház és a gonosz állam látszólag diadalmaskodott Krisztus fölött, mintha Ő egy hitvány gonosztevő, egy főbenjáró bűnös lett volna.
Akkor Jézus Krisztus hogyan verte meg, fegyverezte le, győzte le a kereszten a démoni seregeket? A válasz a törvénnyel kapcsolatos, ahogyan a Kolossé 2:14 mondja: „Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára”.
A törvény száz meg száz parancsot és tiltást állít fel. Milliószor megszegtük a törvényt. A parancsolatokban álló kézírás súlyosan szól ellenünk, így mi magunk bűnösök és kárhozottak vagyunk.
Mit tett Jézus „a parancsolatokban ellenünk szóló kézírással”? Megváltásunk evangéliuma az, hogy Ő „azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára”. Másként fogalmazva, kettőt szegeztek ama keresztfára: Jézus Krisztust (fizikailag és az ember gonoszsága következtében), és „a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást” (lelkileg és Isten kegyelme következtében).
Azt is mondhatjuk, hogy a parancsolatokban ellenünk szóló kézírás úgy szegeztetett a keresztre, hogy Jézus Krisztust, a mi képviselőnket a keresztre szegezték. Ott elhordozta Isten nekünk járó ítéletét bűneink miatt, mint a mi helyettesünk és bűnhordozónk!
Még egy kép foglalkozik azzal, amit Isten elvégzett Krisztusban a minket a parancsolatokban vádló és kárhoztató kézírással. Amellett, hogy azt eltette az útból, odaszegezvén a keresztfára, el is törölte azt (v. 14).
Ez minden hívő számára jó hír. Nem olvashatod Isten törvényének ellened szóló vádját, mert ez a nagyon hosszú lista elvétetett, és Megváltód keresztjére szegeztetett! De még ha a kezedbe is vehetnéd ezt a papírt, akkor is olvashatatlan lenne, mert a kereszt vére által teljesen és örökre eltöröltetett!
Hogyan magyarázza ez azt, hogy Krisztus megverte, lefegyverezte és legyőzte a démoni hatalmakat? A Sátán a bűnt és a törvényt használja fegyverként arra, hogy az embereket elpusztítsa és megölje. Az ördög a törvény és annak megszegése által teszi rabbá a vétkes és bűnös embereketz. Azonban ha a a törvény megelégíttetett, és a bűn eltöröltetett, akkor szabadok vagyunk a Sátán szolgaságából.
Így amikor a kereszten a bűn és a törvény megveretett, abban Jézus megverte és lefegyverezte a Sátánt (aki a bűnt és a törvényt használja fegyverként), és nyilvános győzelmet aratott fölötte.
A Kolossé 2 Krisztus engesztelését magasztalja – „Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára” (v. 14) – mint dicsőséges győzelmet az ördög és csatlósai felett – „Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban” (v. 15)! Legyünk boldogok Őbenne! Rev. Stewart
Az „organikus” fogalma a Szentírásban (3)
A tudósok egyre jobban megértik, hogy a teremtés maga egy organizmus. A teremtett világ minden része kapcsolatban áll az összes többivel, és ami az egyik részben történik, az a többit is érinti. Egyre világosabb, hogy a világunk egyik részében történő radikális változások más részeket sokszor meglepő módon érintenek. Míg a teremtés részeinek ez az egysége gyakran nagyon világos az élő teremtményekben, ugyanez az egység az élettelen teremtmények között is ugyanúgy megtalálható. Egy erdőtűz az egész leégett területet meg tudja fiatalítani. Az időjárásváltozások a világ minden részén alapvetően érintik az életet. A vulkáni kitörések olyan köveket hagynak hátra, amelyek az évek során termékeny talajjá válnak a haszonnövények számára.
A teremtett világ nagyobb organizmusán belül az egyes organizmusok, mint egy fa, egy szőlőtő, egy rózsaágyás vagy egyetlen rózsa, egy madár stb. több különböző teremtményből állnak. Ami az egyikkel történik, az a többit is érinti – legyen az akár jó, akár rossz.
Ha egy rózsát megtrágyázunk, akkor a gyökereknek adunk tápanyagot, de az egész növény hasznát veszi. Azonban a rózsabokor egyik részén megjelenő üszög az egész növényen elterjed, és végül elpusztítja azt.
A francia szőlőkben sokszor egy rózsabokrot ültetnek egy bizonyos szőlőfajta sorának végére. Ha valami halálos betegség mutatkozik a rózsákon, akkor hamarosan a szőlőt is meg fogja fertőzni ugyanaz. Ez az előrejelző rendszer időt ad a szőlősgazdának, hogy permetezéssel megmentse a szőlőt.
A teremtésre mint egészre ránehezedett Isten átka, amikor Ádám vétkezett. Ez az átok abból az átokból származik, amit Isten Ádámra mondott, mert ő az egész teremtés fejéül teremtetett. A bűn betegsége megjelent Ádámban, és lelkileg megölte őt, de az egész teremtésbe is belépett, amelyben Ádám élt, és amelytől függött.
Tégy jót egy egészséges növénnyel, és nőni és virágozni fog. Tégy benne komoly kárt, akár csak egy részében, és meg fog halni.
Ez igaz az élet minden területén. Egy nemzet egy organizmus. Ha a kormány hadat üzen, akkor lehet, hogy azt teljes mértékben ellenzed, de fiaidnak hadba kell vonulnia, és lehet, hogy megölik őket. Lehet, hogy házadat lebombázzák, és szenvedned kell a háború okozta hiányoktól. Az egész nemzet organizmusként felelős a háborúért.
Egy család is egy organizmus. Egy részeg apa kárt okoz önmagában, és az egész család szenved. Egy iskolai osztályteremben lehet, hogy a gyermekek 90%-a általában engedelmes és figyel a tanárra, de egy, két, vagy három tanuló olyan zavaró lehet, hogy a tanítás nehézzé, sőt, lehetetlenné válik. Az egész osztály szenved, mert nem tudnak rendesen tanulni, mivel néhány ember viselkedésének következményeit az egész osztálynak kell hordoznia.
Egy gyülekezet vagy egyházak egy felekezete szintén organizmus. Ha egy gyülekezetben hamis tanítás vagy gonosz viselkedés jelenik meg, és a gyülekezetben nem végzik el a a lázadó vagy az eretnek ember fegyelmezésének biblikus műtétét, az az egész felekezetre hat. Idővel eltévelyedik, és az egész felekezet megromlik az egyetlen részben megjelenő hamis tanítás vagy istentelen élet miatt (I Kor 5:6; Gal 5:9).
Egy férfi, egy nő vagy egy család mondhatja azt, hogy hűséges marad az igazsághoz, amikor elhagy egy hűséges egyházat azért, hogy egy olyan gyülekezethez csatlakozzon, amelyben a tanítás nem teljesen tiszta. Ez a család azonban még akkor is, ha van benne olyan, aki ott szeretne maradni, ahol az igazságot hirdetik, bűnös a hamis tanítás eltűrése miatt, és hordozni fogja annak következményeit. Mindannyian felelősek a hamis tanításért, és mindannyian szenvedni fognak – így volt Izráellel is, amikor Ákán tiltott dolgokat lopott Jerikóból (Józs 7). A család nemzedékei során a hitehagyás félelmes és végzetes útjára lép, és gyermekei elvesznek az egyház számára.
Nem is tudom, milyen sokszor küzdöttem ezzel a problémával saját szolgálatom során. Azok a szülők, akik elhagytak egy igaz egyházat, vagy nem akartak elhagyni egy tévelygő egyházat, a bűn miatt elvesztik gyerrmekeiket és a következő nemzedékeket. A törvény is azt mondja, hogy Isten megbünteti „az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek” (2 Móz 20:5). A szülők kudarca gyermekeikenek Isten szövetségének útjain való nevelésében sokszor azt jelenti, hogy látják, hogy gyermekeik és unokáik elhagyják az egyházat, és a világban járnak.
A református teológiában ezt „közösségi felelősségnek” hívják. Mennyire kevéssé fogadják el ezt a mai individualisztikus világban, ahol minden ember mindenki magával törődik! Amint korábban is mondtam, az arminiánizmus annak valamennyi különböző fajtájával együtt individualisztikus, és nincs benne hely az organikus kapcsolatok és a közösségi felelősség számára.
Azok sem értik az organizmus fogalmát, akik az evangéliumnak az elvetettek felé való jó szándékú vagy kegyelmes felajánlását (well-meant offer) hirdetik, amint ezt az előző számunkban láthattuk.
Isten elkészített egy utat arra, hogy az organizmus egy tagja megmenekülhessen a közösségi felelősség alól, ha nem akar részt venni az organizmus bűnében. Ismertté kell tennie egyet nem értését; meg kell tagadnia, hogy vezetőit kövesse, amikor azok a bűnbe vezetik; ha lehetséges, el kell hagynia az organizmust.
Például ha egy család tagja nem akar közeli rokonaival együtt elhagyni egy igaz egyházat, meg kell vallania családja bűneit, amint Dániel is megvallotta Izráel bűneit mint sajátját (Dán 9), és nyilvánossá kell tennie elutasítását. Így bocsánatot nyer. Még egy példa: a keresztyén ember bűnös ugyan, amikor népe vétkes az abortuszban, de Isten megbocsát neki Jézusban, és hit által felemeli bizonyságtételét a meg nem született gyermekek gyilkosságának borzasztó gyakorlatával szemben.
A következő számunkban remélem, hogy ha az Úr akarja, a Szentírásból meg tudom mutatni, mit jelentenek ezek az organikus kapcsolatok a megváltás munkájában, és hogyan képzik szerves részét annak, amikor Isten gyűjti az Ő egyházát. Prof. Hanko
Ha szeretné minden hónapban megkapni a Kegyelmi Szövetség (Református Hírek) című folyóiratot e-mailben, vagy ismer valakit, aki szívesen megkapná, ezt kérjük, jelezze Vásárhelyi Bálintnak e-mailben. A folyóirattal kapcsolatos bármiféle észrevételt szívesen fogadunk! Hasonló tanulmányokat itt olvashat. Amennyiben a továbbiakban nem szeretné olvasni a hírlevelet, ezt is jelezze a fent megadott elérhetőségen.
