Rev. Rodney Kleyn
A mostani idők arra hívnak, hogy vizsgáljuk meg látásmódunkat és gondolkodásunkat.
Az utóbbi napokban a következő bibliai gondolatok, alapelvek és ígéretek jutottak eszembe, amelyeket ma meg is osztottam gyülekezetemmel.
-
Isten teljesen szuverén e betegség és annak terjedése felett. Emberi szemmel nem láthatjuk ezt a betegséget, annak terjedését nem kontrollálhatjuk, nem is állíthatjuk meg, de Isten pontosan meghatározza annak hatásait és terjedését. Ő „MINDENT az ő akaratjának tanácsából cselekszik” (Ef 1:11). Mindent = kivétel nélkül.
-
Az ember gyengének és erőtelennek bizonyult Isten hatalmas keze alatt. „Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá? Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék. Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek! Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket” (Zsolt 144:3–6).
-
Kétségtelen, hogy Isten emlékeztet minket arra, hogy Ő szent Isten, akinek szemei tisztábbak, hogysem nézhetné a gonoszt, és aki mind most, mind az örökkévalóságban megbünteti a bűnt. „Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé. Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet” (Zsolt 90:7–9).
-
Ezen a földön Isten ítéletei: az Ő hangja, valamint annak kinyilvánítása az emberek lelkiismeretében, hogy van Isten, akit imádni kell. „Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik: Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek” (Rm 1:18–20).
-
Könyörgünk, hogy Isten ezáltal ébressze fel az embereket lelki álmukból, és bűnbánattal fordítsa őket Önmagához és Igéjéhez. „A mikor veszedelem jövend mi reánk, háború, ítélet, döghalál vagy éhség, megállunk e házban előtted (mert a te neved e házban van) és a mikor kiáltunk hozzád a mi nyomorúságainkban: hallgass meg és szabadíts meg minket” (II Krón 20:9).
-
Isten egyedi lehetőségeket ad arra, hogy a járvány idején bizonyságot tegyünk az Ő erejéről azzal, hogy beszélünk róla másoknak. „Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön” (Zsolt 46:9).
-
Isten a világi kormányokat hatalommal ruházta fel, hogy a jelenlegihez hasonló körülmények között megvédjék állampolgáraik jólétét. Imádkozunk értük, és bízunk abban, hogy minden tudásukkal a mi érdekeinket és fizikai jólétünket szem előtt tartva cselekszenek, így tiszteljük és elfogadjuk őket, valamint alávetjük magunkat a vezetésüknek. Még ha nem is értünk egyet velük, akkor is tudjuk, hogy ez Isten szándéka és akarata számunkra. „Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt” (Péld 21:1; vö. Rm 13).
-
A Biblia gyakran beszél Jézus Krisztus jövetelének jeleiről, ezek között pedig az éhínségekről és a döghalálokról (Mt 24:7). A Jelenések könyve úgy beszél ezekről, mint az Isten haragjával telt poharak kiöntéséről. E jelek egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, miközben közeledünk Jézus Krisztus testi visszajöveteléhez (Jel 16).
-
A pánik és a félelem helyett Isten népének a menny felé kell tekintenie, észrevéve azt, hogy ezek a jelek hozzátartoznak a teremtés sóhajtozásához és Jézus lépteinek hangjához. Amikor tehát ezek a dolgok történnek, felemeljük fejünket, és Megváltónkra tekintünk tudván, hogy közeledik szabadulásunk. „Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok” (Lk 21:28).
-
Isten velünk van, ezért nem fogunk félni. Ez a Szentírás gyakran visszatérő ígérete, amelyet el kell ismételnünk magunknak és egymásnak. „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk (…) Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor. (…) A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk” (Zsolt 46).
-
Ezekben a nehéz időkben Istennek célja van számunkra, az Ő népe számára, különösen, amikor az a feladatunk, hogy „egy helyben üljünk”, otthonainkba zárkózva. „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten” (Zsolt 46:10).
