A szent keresztség tanítása három alapvető részből áll, amelyek a következők:
Először is, mi és a gyermekeink bűnben foganunk és születünk meg, ezért olyannyira a harag gyermekei vagyunk, hogy nem léphetünk be Isten királyságába, hacsak újjá nem születünk. Ez a vízbe való bemerítés vagy a vízzel való meghintés arra tanít bennünket, hogy a lelkünk tisztátalan. Arra is figyelmeztet bennünket, hogy Isten előtt gyűlöljük és alázzuk meg magunkat, továbbá a megtisztulásunkat és üdvözülésünket magunkon kívül keressük.
Másodszor, a szent keresztség számunkra bűneink Jézus Krisztuson keresztül való lemosásáról tanúskodik és azt pecsételi meg. Ezért az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében keresztelnek meg minket. Mert, amikor az Atya nevében keresztelnek meg minket, akkor Isten, az Atya arról tanúskodik és azt pecsételi meg számunkra, hogy Ő egy örökkévaló kegyelmi szövetséget hoz létre velünk, és gyermekeivé és örököseivé fogad minket, ezért minden jó dologgal ellát bennünket, és minden gonoszt eltérít vagy azokat a mi javunkra fordítja. Amikor pedig a Fiú nevében keresztelnek meg minket, a Fiú azt pecsételi meg számunkra, hogy a vérében minden bűnünktől megtisztít bennünket, a halálának és a feltámadásának részeseivé tesz minket, így minden bűnünktől megszabadulunk, és Isten előtt igaznak számítunk. Hasonló módon, amikor a Szentlélek nevében keresztelnek meg minket, a Szentlélek ezzel a szent sákramentummal arról győz meg bennünket, hogy bennünk fog lakni, és megszentel bennünket, hogy Krisztus tagjai legyünk, alkalmazva ránk azt, ami Krisztusban a miénk, nevezetesen a bűneink lemosását és életünk naponkénti megújítását egészen addig, amíg végül az örökkévaló életben a kiválasztottak gyülekezetében szeplő és ránc nélkül nem leszünk bemutatva.
Harmadszor, mivel minden szövetség két részből áll, ezért Isten a keresztségen keresztül új engedelmességre figyelmeztet és kötelez bennünket, nevezetesen arra, hogy ehhez az egy Istenhez, Atyához, Fiúhoz és Szentlélekhez ragaszkodjunk, benne bízzunk, és Őt szeressük teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből és minden erőnkkel, hogy a világról lemondjunk, régi természetünket megfeszítsük, és, hogy egy új és szent életben járjunk.
Ha pedig néha gyengeségeinken keresztül bűnbe esünk, ne essünk kétségbe Isten irgalma felől, ne is maradjunk meg a bűnben, mivel a keresztség egy pecsét és kétségtelen tanúbizonyság arról, hogy Istennel örökkévaló kegyelmi szövetségünk van.
I. A hívők gyermekeihez
Bár fiatal gyermekeink ezeket a dolgokat nem értik meg, ne zárjuk el őket a keresztségtől, mert ahogyan tudtuk nélkül Ádám kárhoztatásának részesei, úgy újra Krisztusban kegyelemben részesülnek, ahogy Isten megmondta Ábrahámnak, minden hívő atyjának, így nekünk és gyerekeinknek is (I Móz 17:7), hogy: „És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.” Péter apostol is erről tesz tanúbizonyságot ezekkel a szavakkal (Apcsel 2:39): „Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.” Ezért Isten korábban azt parancsolta, hogy legyenek körülmetélve, ami a szövetség és a hit igazságának pecsétje volt, ezért Krisztus karjaiba is vette őket, kezeit rájuk helyezte, és megáldotta őket (Mk 10).
Mivel a keresztség a körülmetélés helyébe jön, ezért a gyermekeket, mint Isten királyságának és szövetségének örököseiként meg kell keresztelni. A szülőknek kötelességük, hogy gyermekeiket, amikor azok már belátási képességgel rendelkeznek, ebben a tanításban tovább oktassák.
Azért, hogy Istennek ez a szent rendelése az Ő dicsőségére, a mi vigasztalásunkra és az Egyházának épülésére legyen kiszolgáltatva, hívjuk segítségül az Ő szent nevét!
Imádság
Ó, te Mindenható és örökkévaló Isten, aki a te kemény ítéleted szerint a hitetlen és bűneit meg nem bánó világot az özönvízzel megbüntetted, és a te nagy irgalmad szerint Noét és a családját megmentetted és megvédelmezted; te, aki az önfejű fáraót és a seregét a Vörös-tengerben megfullasztottad, és, aki a te népedet, Izraelt a tenger közepén száraz talajon átvezetted, amit a keresztség jelképezett; kérünk téged, hogy a te végtelen irgalmadban legyen kedvedre ezekre a gyermekekre kegyelmesen letekinteni, és egyesítsd őket a te Szentlelked által a te Fiaddal, Jézus Krisztussal, hogy vele együtt a halálába el legyenek temetve, és vele együtt új életben támadjanak fel, azért, hogy naponként Őt kövessék, keresztjüket örömmel viseljék, továbbá igaz hitben, szilárd reményben és buzgó szeretetben hozzá ragaszkodjanak, hogy ezt az életet, ami nem más, mint egy folyamatos halál, a te kedvezésednek vigasztaló érzésével hagyják el, és, hogy az utolsó napon Krisztus, a te Fiad ítélőszéke előtt rettegés nélkül megjelenjenek a mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel az egyedüli, egy Isten vagy, aki élsz és uralkodsz mindörökké. Ámen!
Buzdítás a szülőknek
Isten szeretettje az Úr Jézus Krisztusban! Hallottad, hogy a keresztség Isten rendelése, amely a szövetségét számunkra és magvunknak megpecsételi, ezért azt arra célra kell használni és nem hagyományból vagy babonaságból. Azért, hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy valóban így gondolod, őszintén válaszolnod kell a következő kérdésekre:
Először is, elismered-e, hogy bár gyermekeink bűnben fogannak és születnek meg, és emiatt minden nyomorúságnak alá vannak vetve, még a kárhozat alá is, mégis szentek [Fiaim (Ez 16:21), szentek (I Kor 7:14)] Krisztusban, és, ezért az Ő Egyházának tagjaiként meg kell őket keresztelni?
Másodszor, elismered-e, hogy azt a tanítást, amit az Ó- és Újszövetség, valamint a keresztyén hit tanításai tartalmaznak, és, amit itt, ebben a keresztyén Egyházban tanítanak az az üdvösség igaz és teljes tanítása?
Harmadszor, ígéred-e és szándékodban áll-e, hogy minden erőddel azon legyél, hogy e gyermekeket (akiknek szülője vagy tanúja vagy), amikor azok már belátási képességgel rendelkeznek, az említett tanításban oktatni és nevelni fogod, illetve segíteni vagy más módon közrejátszani fogsz abban, hogy abban oktassák őket?
Válasz: Igen.
Ekkor Isten Igéjének Szolgája a kereszteléskor azt mondja, hogy: „(Név), megkeresztellek téged az Atyának, és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Ámen!”
Hálaadás
Mindenható Isten és irgalmas Atya, hálát adunk neked és dicsőítünk téged, hogy a mi és a gyermekeink minden bűnét a te szeretett Fiad, Jézus Krisztus vérén keresztül megbocsátottad, a Szentlelkeden keresztül a te egyszülött Fiad tagjaiként fogadtál bennünket, örökbe fogadtál minket, hogy a gyermekeid legyünk, és, hogy mindezeket számunkra a szent keresztség pecsételi- és erősíti meg. Kérünk téged, hogy ugyanezen szeretett Fiadon keresztül mindig legyen kedvedre, hogy ezeket a megkeresztelt gyermekeket a te Szentlelked által kormányozd, hogy istenfélő és vallásos oktatásban részesüljenek, az Úr Jézus Krisztusban növekedjenek és nevelkedjenek fel, hogy akkor majd a te atyai jóságodat és irgalmadat elismerje, amit nekik és nekünk mutattál, és, hogy az egyetlen Tanítónk, Királyunk és Főpapunk, Jézus Krisztus alatt a teljes igazságban éljenek. Kérünk, hogy derekasan harcoljanak és győzzék le a bűnt, az ördögöt és annak teljes uralmát, hogy végül téged és a te Fiadat, Jézus Krisztust a Szentlélekkel együtt, az egyedüli, egy, igaz Istent örökké dicsőítsenek és magasztaljanak. Ámen!
II. Felnőtt személyekhez
Bár a keresztyén szülők gyermekeit (annak ellenére, hogy e titkot nem értik meg) a szövetség miatt meg kell keresztelni, mégis nem törvényes megkeresztelni azokat, akik már belátási képességgel rendelkeznek, hacsak először bűneiket nem érzékelik és a megtérésükről és Krisztusban való hitükről vallást nem tesznek. Ebből a célból nemcsak Keresztelő János prédikálta (Isten parancsa szerint) a megtérés keresztségét, és megkeresztelte a bűnök bocsánatára azokat, akik bűneiket megvallották (Mk 1 és Luk 3), hanem a mi Urunk, Jézus Krisztus is megparancsolta a tanítványainak, hogy tanítsanak minden népet, és akkor kereszteljék meg őket az Atyának, és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében (Mt 28, Mk 16) hozzátéve ezt az ígéretet: „A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül”. Ahogyan az a Apostolok Cselekedetei 2., 10. és 16. fejezeteiből kitűnik, az apostolok ezen szabály szerint nem kereszteltek meg senkit, akinek már volt belátási képessége, hanem csak azokat, akik a hitükről és a megtérésükről vallást tettek. Ezért most nem törvényszerű megkeresztelni más felnőtt személyt, csak azokat, akiket az evangélium hirdetése által a szent keresztség titkaira megtanítottak, és, akik a szájuk vallástételével képesek a hitükről számadást adni.
Azért, hogy Istennek ez a szent rendelése az Ő dicsőségére, a mi vigasztalásunkra és az Egyházának épülésére legyen kiszolgáltatva, hívjuk segítségül az Ő szent nevét:
Ó, te Mindenható és örökkévaló Isten, aki a te kemény ítéleted szerint a hitetlen és bűneit meg nem bánó világot az özönvízzel megbüntetted, és a te nagy irgalmad szerint Noét és a családját megmentetted és megvédelmezted; te, aki az önfejű fáraót és a seregét a Vörös-tengerben megfullasztottad, és, aki a te népedet, Izraelt a tenger közepén száraz talajon átvezetted, amit a keresztség jelképez; kérünk téged, hogy a te végtelen irgalmadban legyen kedvedre erre a személyre kegyelmesen letekinteni, és egyesítsd őt a te Szentlelked által a te Fiaddal, Jézus Krisztussal, hogy vele együtt a halálába el legyen temetve, és vele együtt új életben támadjon fel, azért, hogy naponként Őt kövesse, keresztjét örömmel viselje, továbbá igaz hitben, szilárd reményben és buzgó szeretetben hozzá ragaszkodjon, hogy ezt az életet, ami nem más, mint egy folyamatos halál, a te kedvezésednek vigasztaló érzésével hagyja el és, hogy az utolsó napon Krisztus, a te Fiad ítélőszéke előtt rettegés nélkül jelenjen meg a mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel az egyedüli, egy Isten vagy, aki élsz és uralkodsz mindörökké. Ámen!
Mivel te, (Név) szintén vágysz a szent keresztségre avégből, hogy az számodra az Isten Egyházába való beoltásod pecsétje legyen, hogy kitűnjön, hogy nemcsak, hogy részesülsz a keresztyén vallásban, amiben téged privát módon tanítottunk, és, amiben előttünk vallást is tettél, hanem, hogy te (Isten kegyelmén keresztül) eszerint szándékozod és tervezed életedet vezetni, ezért Isten és az Egyháza előtt őszintén felelned kell a következő kérdésekre:
Először is, hiszel-e az egyedüli, igaz Istenben, aki három különböző személy, Atya, Fiú és Szentlélek, aki semmiből teremtette a mennyet és a földet és mindent, ami azokban van, és most is olyannyira fenntartja és kormányozza őket, hogy semmi sem történhet sem a mennyben, sem a földön az Ő isteni akarata nélkül?
Válasz: Igen.
Másodszor, hiszed-e, hogy bűnben fogantál és születtél meg, és ezért a természet szerint a harag gyermeke vagy, képtelen minden jóra és minden rosszra hajlamos, és, hogy az Úr parancsolatait gondolatban, szóban és cselekedetben gyakran áthágtad, illetve ezeket a bűnöket szívből megbántad-e?
Válasz: Igen.
Harmadszor, hiszed-e, hogy Krisztust, aki az igaz és örökkévaló Isten, emellett valóságos ember, aki az emberi természetét Szűz Mária testéből és véréből vette magára, Isten neked adta, hogy a Megváltód legyen, és, hogy ezen hit által a vérében bűneid bocsánatát kapod meg, és, hogy a Szentlélek ereje Jézus Krisztus és az Egyháza tagjává tett?
Válasz: Igen.
Negyedszer, egyetértesz-e a keresztyén vallás összes tanításaival, ahogyan azt itt, ebben a keresztyén Egyházban Isten Igéje szerint tanítják, és tervezed-e, hogy ugyanebben a tanításban életed végéig rendíthetetlenül megmaradsz, és elutasítasz-e minden eretnekséget és szakadást, ami ellentétes ezzel a tanítással, és megígéred-e, hogy a keresztyén Egyház közösségében, nemcsak az Ige hallgatásában, hanem az Úrvacsora használatában is állhatatosan kitartasz?
Válasz: Igen.
Ötödször, hoztál-e egy szilárd elhatározást, hogy mindig keresztyén életet éljél, hogy felhagyj a világgal és annak gonosz vágyaival, ahogy azt Krisztus és az Egyháza tagjaivá válóknak meg kell tenniük, és, hogy minden keresztyén dorgálásnak aláveted magad?
Válasz: Igen.
A jó és nagyszerű Isten irgalmasan adja meg ehhez a tervedhez a kegyelmét és az áldását a céljának megfelelően, Jézus Krisztuson keresztül. Ámen!
Hálaadás
Mindenható Isten és irgalmas Atya, hálát adunk neked és dicsőítünk téged, hogy a mi és a gyermekeink minden bűnét a te Fiad, Jézus Krisztus vérén keresztül megbocsátottad, a Szentlelkeden keresztül a te egyszülött Fiad tagjaiként fogadtál bennünket, örökbe fogadtál minket, hogy a gyermekeid legyünk, és, hogy mindezeket számunkra a szent keresztség pecsételi- és erősíti meg. Kérünk téged, hogy ugyanezen szeretett Fiadon keresztül mindig legyen kedvedre, hogy ezt a megkeresztelt személyt a te Szentlelked által kormányozd, hogy keresztyén és istenfélő életet éljen, az Úr Jézus Krisztusban növekedjen és nevelkedjen fel, hogy a te atyai jóságodat és irgalmadat elismerjék, amit neki és nekünk mutattál, és, hogy az egyetlen Tanítónk, Királyunk és Főpapunk, Jézus Krisztus alatt a teljes igazságban éljen. Kérünk, hogy derekasan harcoljon és győzze le a bűnt, az ördögöt és annak teljes uralmát, hogy végül téged és a te Fiadat, Jézus Krisztust a Szentlélekkel együtt, az egyedüli, egy, igaz Istent örökké dicsőítsen és magasztaljon. Ámen!
