Pergámum: gyülekezet, ahol a Sátán királyiszéke áll (2)
Legutóbbi számunkban megvizsgáltunk egy okot, hogy miért jellemzi úgy Pergámum városát a Jelenések 2:13, mint ahol a Sátán lakik és trónusa áll. Ez az ok Aszklépiosz imádata volt, akit kígyókkal jelképeztek. Egy másik ok az, hogy Pergámum a császár imádatának központja volt. Három templom állt benne a római császár tiszteletére, többek között egy hatalmas templom Augustus Caesarnak, amit Kr.e. 29-ben vagy 27-ben építettek, így ez a város lett az első Asia provinciában (DNy-Törökország), ahol efféle emlékművet emeltek. Pergámum isteni tiszteletben részesítette Augustust még mielőtt a római szenátus kimondta volna, hogy ez kötelező.
Vizsgáljuk most egyszerre a pergámumi bálványimádás két leginkább szembeötlő vonását! Mit kapunk? Aszklépiosz imádata az ördög tisztelete, és a császár imádata egy ember tisztelete, egy emberé, aki egy világbirodalom fölött uralkodik. Röviden fogalmazva, ez az Antikrisztus imádata, akiről a Jelenések 13:4 így beszél: „És imádák a sárkányt [azaz a Sátánt], a ki a hatalmat adta a fenevadnak; és imádák a fenevadat [azaz a bűn emberét].”
Pergámumról tehát azért mondja azt az Ige, hogy ott lakott és uralkodott az ördög, mert sokkal közvetlenebbül dicsőítették (Aszklépiosz), és az antikrisztusi uralkodót (Caesar) különösen is imádták ott. Másként fogalmazva, Pergámum a Sátán lakhelye és trónja volt, mert a fenevad antikrisztusi királysága abban az időben különösen előrehaladott állapotban volt, és az ördög mesterműve, a fenevad több vonása fejeződött ki Pergámumban, mint Asia más helyein.
A Sátán pergámumi trónját tehát Aszklépiosz és Caesar imádata erősítette és jelenítette meg, előrevetítvén a fenevad utolsó időkben kiteljesedő királyságát. Két tény mozdította még elő ezt az ügyet. Az első az oktatás: Pergámum egy egyetemmel dicsekedhetett. A második pedig a pergámumi nagy könyvtár, ahol mintegy 2000 művet őriztek, és csak a híres alexandriai könyvtár múlta felül azokban a napokban. Pergámum híres volt az ott készített pergamenről is, ez a szó is a város nevéből származik.
Világos, hogy a Sátán jól választotta ki trónja helyét! Uralkodását az irodalom és a tanulás mozdította elő. Az egyetemek, oktatók, könyvek, újságok stb. ma is az antikrisztusi eszmét támogatják, ami az ember világméretű országában fog kiteljesedni, és megkönnyíti a hívők üldözését.
Pergámumi uralkodásához az ördög nemcsak az oktatást, hanem az államot is használta. Ez a város volt Asia provincia székhelye. A római prokonzul székhelye Efézusban volt, ahova időről időre el is látogatott, de Pergámumban lakott. A római állam támogatta Aszklépiosz imádatát és előmozdította Caesar imádatát is. Félreállította, sőt megbüntette azokat, akik visszautasították az isteni császár tiszteletét. Ugyanúgy, ahogy az oktatás Istentől való adományát, az ördög állam Istentől származó intézményét is kifordítja, napjainkban is. Vannak tehát istentelen törvényeink, amelyek elnyomják az Úr népét, például az iszlám államokban, a kommunista országokban vagy a humanista Nyugaton.
Az Ószövetségben mely városokról mondhatjuk el, hogy ott állt a Sátán trónja? Kiemelkedő példa Bábel a tornyával együtt (I Mózes 11:1-9). Az ember fellázadt a Mindenható ellen, az ember nevet akart szerezni magának, az ember saját erejéből el akart jutni az egekig. Eszünkbe juthat Bétel is, a Jeroboám király emelte aranyborjúval együtt. Amikor Samária lett az Északi Királyság fővárosa, pogány bálványokkal töltötték meg. Később, amikor a Déli Királyság is megtelt bálványimádással és gonoszsággal, sőt, a prófétákat is üldözték, azt is elmondhatjuk, hogy az ördög magában Jeruzsálemben uralkodott!
Az Újszövetségben találunk egy részletet, ami ebben a vonatkozásban különösen fontos. A Jelenések 11:8 két tanúról beszél, akik az egyházat képviselik, amint bizonyságot tesz Isten igazságairól: „És az ő holttesteik feküsznek ama nagy városnak utczáin, a mely lélek szerint Sodomának és Égyiptomnak hivatik, a hol a mi Urunk is megfeszíttetett.” A „nagy város” az utolsó idők antikrisztusi világbirodalmának központjában álló eszkatológiai város. A Jelenések könyve végig úgy hivatkozik rá, mint Babilonra, a világ bálványimádásának és istentelenségének központjára. Babilon a különböző helyek bűneinek ötvözése.
Először, „ a nagy város… lélek szerint Sodomának… hivatik”. Sodoma hírhedt volt homoszexuális férfiairól, a szodómiáról. Szexuális lázadása olyan szintre ért, hogy áthatotta az egész várost, és fiatal és idős férfiak együttes erővel próbáltak meg homoszexuális erőszakot elkövetni Lót két vendége ellen (I Mózes 19:1-11). Másodszor, Babilon részt vesz Egyiptom bűneiben, amely ország elnyomta és szolgává tette Isten népét, és nem engedte meg nekik, hogy Jehovát tiszteljék. Harmadszor, a „nagy város… lélek szerint hivatik… [Jeruzsálemnek], a hol a mi Urunk is megfeszített”. Jeruzsálem a hamis egyház, ami elfordult Jehovától, és hamisságát beteljesítette azzal, hogy megölte magát Jézus Krisztust. Azonban éppen ezzel akarata ellenére fontos szerepet játszott a kereszttel kapcsolatosan, ahol a mi Megváltónk meghalt, hogy bűnbocsánatot és örök igazságot biztosítson nekünk.
A kiinduló textusunk, az ószövetségi példák és a Jelenések 11:8 fényében meg kell kérdeznünk, napjainkban mely városok szállnak versenybe a Sátán trónjáért? San Francisco hírhedt az ott lévő homoszexualitásról. A Vatikán a római vallás világközpontja. Phenjan, Észak-Korea fővárosa a kommunizmus, az ateizmus, a bálványimádó vezérkultusz és a keresztyénüldözés szinonimája. Mekka az iszlám központja, elveti a Szentháromság Istent, a mi Urunk Jézus Krisztus istenségét, véres engesztelő áldozatát és az egyedül kegyelemből való üdvösséget. A humanizmusnak több világközpontja is van, de az összes úgy bálványozza az embert, mint a legfőbb lényt. Rev. Stewart
A megszegett régi szövetség
A Hóseás 1:6-tal kapcsolatban, ahol Isten így szól: „nem kegyelmezek többé az Izráel házának, hogy akármiképen könyörülnék rajtok”, egy olvasónk ezt kérdezi: „Mit mond ez a szakasz nekünk Isten szövetségi ígéretekhez való hűségéről? Megszegte-e Isten az Ő szövetségét a tíz törzzsel?”
Ezt a kérdést előző számunkban már részben megválaszoltuk, hiszen ha a régi szövetség elmúlt és egy teljesen új szövetség jött helyébe, akkor Jehova tényleg megszegte a tíz törzzsel kötött régi szövetségét. Azonban azt is elmagyaráztam, hogy amikor a régi szövetség elmúlt, csak a formája változott meg, de a szövetség lényege megmaradt. Mivel a szövetség lényege megmaradt, bár a formája megváltozott, Isten nem szegte meg szövetségét. Az Írásból hoztam fel egy példát ennek illusztrálására, ami az ó- és az újemberről beszél. Ugyanaz az ember óember és újember is, akár ugyanazon pillanatban, de az óember elpusztul a sírban, míg az újember örökre Istennel fog élni. Az óember a régi szövetséghez, az új emberrel az új szövetséghez tartozik.
Gondolhatunk arra a képre, amikor a bölcs szülők gyermekeiket az Ószövetség történeti könyveivel és képeskönyvek segítségével tanítják meg a Biblia igazságaira. Amikor azonban e gyermekek megnőnek, már el tudják olvasni és meg tudják érteni a Szentírás igazságait, a szülőknek félre kell tennie a képeskönyveket, és olyan könyveket kell serdülő gyermekeik kezébe adniuk, amelyek a református tanításokat mutatják be. A tanítás formája gyökeresen eltérő, de lényegileg ugyanaz. Ezt a változást úgy jellemeznénk, hogy félretettük a régi tanítási módot, hogy egy újat vegyünk elő.
A Hóseás 1, amire a kérdés vonatkozik, világossá teszi ezeket. Igaz, hogy Hóseás leányát, akit Gómer szült neki, Ló-Rukhámáhnak kell nevezni (ami azt jelenti: „nem kegyelmezek”), mert Isten kijelenti: „nem kegyelmezek többé az Izráel házának, hogy akármiképen könyörülnék rajtok” (6). Az is igaz, hogy Hóseás és Gómer következő gyermekének a Ló-Ammi nevet kellett adni („nem népem”), mert Jehova így szól: „ti nem vagytok az én népem, s én sem leszek a tiétek” (9). A következő versben azonban Isten így folytatja: „De [figyeljünk a hangsúlyos „de” szóra] mégis annyi lesz az Izráel fiainak száma, mint a tenger fövenye, a mely meg nem mérettethetik és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy a hol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai!” (10).
Hogy mondhat Isten két ilyen nyilvánvalóan ellentmondó igazságot szinte egy lélegzetvételre? „Ti nem vagytok az én népem” és „Élő Istennek fiai” vagytok? Az első állítás a régi szövetséghez tartozik, míg a második állítás az új szövetség ígérete. A régi szövetség előkép volt, mert Izráel az egyház előképe volt. Az új szövetséget Isten az egyházzal kötötte, amit mindenféle nemzetből, törzsből és nyelvből gyűjt össze. Az előképszerű régi szövetség lényegileg ugyanaz volt, mint az új szövetség, de annak formája megváltozott. A régi szövetségben a szövetség a törvény alá tartozott. Pál leghangsúlyosabban a Galátzia 3-ban beszél ezekről. Isten soha nem a törvény által akarta megtartani népét. Nem az volt az üdvösség útja a régi szövetség idején, és nem is az lesz az üdvösség útja valamiféle eljövendő millenniumban, amint a premillennialisták állítják.
Itt érdemes egy kicsit elidőznünk a premillennialisták komoly tévedésénél. Isten ígérete egyértelműen olvasható a Hóseás 1:10-ben. Ezen ígéret egy olyan új szövetségről beszél, ami nem a zsidók palesztinai ezeréves uralkodásában teljesül be. Hálás vagyok, hogy a Szentírás kijelenti nekünk, hogy mit jelent és hogyan teljesedik be a Hóseás 1:10. a magyarázatot a Róma 9-ben találhatjuk, ahol Pál megmondja, mit ért „az irgalom edényein, melyeket [Isten] eleve elkészített a dicsőségre” (23): „A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is, A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek. És lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni.” (24-26). A pogányok a régi szövetségben nem voltak Isten népe, de most a Magasságos azt mondja róluk, hogy ők az Ő népe. És azt is láthatjuk, hogy már Hóseás prófétált erről!
Fontos, hogy a Hóseás 1:9-10-ben feljegyzett látszólagosan ellentétes állításokat a régi és az új szövetség keretében értelmezzük, amiről Isten Jeremiás próféta által beszélt (31:31-34), és amit a Zsidók 8:8-12 is idéz.
Megdöbbentő, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a szövetségi nyelv mennyire használatos a Bibliában. A Hóseás 1:10-ben az Úr megígéri, hogy „ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai”. A Szentírás nagyon sok helyen használja ezt a szólásmódot, amikor Isten szövetségi népét azonosítja. Egy ilyen szakasz a II Korinthus 6:17-18 is: „Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.” Ugyanezt a szövetségi nyelvet használja a Zsidók 8:10 is, ahol Izráelről mint előképről, valamint az új szövetség egyházáról beszél: „Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem.”
Ez a szólásmód nem meglepetés számunkra, hiszen amikor Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, e szavakkal szólt: „És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad” (I Mózes 17:7). Minden félreértést elkerülendő azzal kapcsolatosan, hogy kire vonatkozik ez az ígéret, Jehova világossá tette, hogy az „új” szövetségről beszélt, ami a régi beteljesülése, és a pogányokra is vonatkozik. „A mi engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszesz. És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged” (4-5). Ezért szólhat így Pál: „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Galátzia 3:26-29). Prof. Hanko
Ha szeretné minden hónapban megkapni a Kegyelmi Szövetség (Református Hírek) című folyóiratot e-mailben, ezt kérjük, jelezze Vásárhelyi Bálintnak e-mailben. A folyóirattal kapcsolatos bármiféle észrevételt szívesen fogadunk! Hasonló témájú tanulmányokat itt olvashat. Amennyiben a továbbiakban nem szeretné olvasni a hírlevelet, ezt is jelezze a fent megadott elérhetőségen.
